1.0Az élet egy film, aminek Te vagy a rendezője!https://nagyangela.cafeblog.hunagyangelahttps://nagyangela.cafeblog.hu/author/nagyangela/2 nap alatt alig volt megállás. Imádtam. Idejét nem tudom mikor voltam utoljára színpadon, így már nagyon vártam ezt a hétvégét. Kicsit megfosztva éreztem magam, amikor rá kellett jönnöm, hogy a tanulás mellett már nem tudok olyan intenzitással táncolni, mint eddig. De pénteken és szombaton mindent visszakaphattam. Amikor pénteken kiálltunk a színpadra, szemben a nézőtérrel, rájöttem, h ez a fél életem. Erőre kaptam az első színpadon töltött másodpercektől. Nagyon jól éreztem magam körülményektől függetlenül. A táncházban jóformán folytathattuk amit a színpadon abbahagytunk. Kötetlenül, szabadon. Tét nélkül. Jó érzés volt felkelni szombat reggel úgy, hogy ma ismét műsort adunk. Ráadásul sokkal összetettebb napunk volt. Fáradtan ugyan, de belevágtunk. Színpadra kiállni úgy, h mögöttünk volt egy eseménydús délután és előttünk egy kitudja meddig tartó táncház... Máig imádom a színpadon töltött idő minden pillanatát. Gyorsan lement a műsor, és általában utána nincs más dolgunk mint összepakolunk és hazamegyünk. De most nem így volt. Előttünk volt még a táncház. Annyira élveztem! Bakatorral táncházazni külön jó volt, a hangulatban nem volt kivetnivaló. Felmentem a galériába és leírtam mit érzek. Úristen!.. A zenekar nézve , a táncolókat látva.. Mindig szeretnék ilyen estéket.. Ezt a világot soha nem szeretném otthagyni!rich